Tomori Pál Főiskola

2019. IX. 17.

Garbóci László
(helytörténész, a XXII. kerületi Mihalik Sándor Helytörténeti Kör vezetője)

Híres elődeink nyomában – Séta a budafoki Öregtemetőben

Garbóci László vagyok és még Budafokon születtem az utolsó pillanatban (1949-ben). Jelenleg nyugdíjas éveimet töltöm, de egyre intenzívebben foglalkozom szűkebb pátriám, Budafok és Dél-Buda múltjával, amelyet idestova már több mint 35 éve kutatok. Az előadásról: A XVIII. század elején létesült település, Promontor-Budafok történetének jelenlegi temetője immáron a negyedik. Ennek a temetőnek a területét a XIX. század közepén vásárolta meg a község. Az első nem hivatalos temetés 1848-ban történt, ám hivatalosan csak 1870-ben, a Falkner kriptába történt az első temetés. Az öreg temető bővítése, amely csak sírboltokból állt, a XIX. század végén történt meg. Ekkor még külön temetkezési részt alakítottak ki az evangélikus, a református és az időközben Budafokra betelepült zsidó közösségek részére. Utolsó bővítése 1930-ban történt. Bár újabb bővítésre is igény lett volna, de erre már nem kerülhetett sor, mert a település körbenőtte a jelenlegi sírkertet. Jelesebb halottak a budafoki temetőben: Térey Pál, a szabadságharc honvéd huszárőrnagya; Louis Francois, a Francois pezsgőgyár megalapítója; Záborszky Nándor, Budafok város első polgármestere; Mihalik Sándor történész, iskolaigazgató, Budafok múltjának első tudományos szintű kutatotója. Simon Lajos iskolaigazgató, a Gárdonyi Géza Csillaga Irodalmi Társaság elnök-alapítója, Gárdonyi Géza barátja és Vén Emil festőművész.

2019. IX. 24.

PaedDr. Cseh Gizella
(tanár, újságíró, idegenvezető)

Vilma doktorasszony. Hugonnai Vilma emlékezete

2019. X. 1.

Dr. Tewolde Melles Hagos
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

A közelmúlt politikai és gazdasági viszonyai Kelet-Afrikában

Dr. Melles Hagos Tewolde a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett főiskolai és egyetemi diplomát, majd PhD-fokozatot. Az előadó jelenleg a Tomori Pál Főiskola Pénzügy és számvitel tanszékének  főiskolai tanára, a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület (PEME) felügyelőbizottságának elnöke, a „European Taxation and Accounting in Practice” (egy gyakorlatorientált számviteloktatást támogató szervezet) tagja és oktatója, a nemzetközi és vezetői számvitel első oktatója Magyarországon, több európai és hazai neves egyetem vendégprofesszora. A felsőoktatásban eltöltött több évtized mellett több középiskola diákjának és tanárának kínált interaktív oktatási programokat. Kutatási területei: pénzügy és számvitel, valamint a turizmus szerepe a gazdaságban és a pénzügyi elemzésben. Az előadásról: A témaválasztást két dolog indokolta: az előadó afrikai (ezen belül eritreai) származású, illetve az európai (benne magyarországi) és afrikai országok közötti együttműködés lehetőségei. Az előadás célja, hogy áttekintést nyújtson a  Kelet-afrikai Közösség (tagjai: Burundi, Kenya, Tanzánia, Ruanda és Uganda) történetéről, földrajzáról, politikájáról, potenciális terjeszkedéséről, gazdaságáról, terveiről és Magyarországhoz fűződő kapcsolatáról.

2019. X. 8.

Dr. Gubán Pál
(Edutus Egyetem, Turizmus tanszék)

Overtourism – a nemzetközi turizmus fejlődése, ennek pozitív és negatív hatásai a világban

Dr. Gubán Pál az Edutus Egyetem Turizmus Tanszékének adjunktusa, a nemzetközi kapcsolatok szervezője és koordinátora, a külföldi hallgatók mentora. A felsőoktatásban eltöltött több évtizedes tapasztalatszerzés mellett hosszú éveken keresztül volt a Mecsek Tours Idegenforgalmi Kft. kereskedelmi osztályvezetője, majd kereskedelmi és marketingigazgatója. Kutatási témái közé tartozik: a természeti és kulturális ökoturizmus vizsgálata, mint a turizmusfejlesztés egyik lehetséges alternatívája, a magyarországi megyék és térségek turizmus marketing koncepciójának kidolgozása, a turizmus és a fenntartható fejlődés kapcsolatának vizsgálata. Az előadásról: A XX. század közepétől rohamos fejlődés tapasztalható a ma „élménygazdaságnak” is nevezett turizmusban, holott a hagyományos ágazatokhoz képest igen rövid múltra tekinthet vissza. Jól jelzi ezt az 1950-es években regisztrált 25 milliós éves forgalma, amely mostanra meghaladta az 1300 milliót. Kezdetben ezt az ágazatot nem tartották veszélyesnek, rombolónak – a hagyományos ágazatokkal (ipar, mezőgazdaság) való összevetésben, de tömegessé, nagy volumenűvé válásával együtt megjelentek nem kívánt hatásai is. Napjainkra a turisztikai vonzerőkben leggazdagabb, legattraktívabb fogadó területeken a tömeges vendégforgalom ellehetetleníti az ott élő, helyi lakosság mindennapjait. A politikusok, tervezők, fejlesztők, a vállalkozók nem csupán a helyiek érdekeire nincsenek tekintettel, de a fenntartható fejlődés, a fogadó terület és annak erőforrásai teherbíró képességére sem. Az előadás a turizmus fejlesztésének sajátosságaival, előnyeivel és hátrányaival, valamint a tapasztalható – hazánkban ma még csak nyomokban fellelhető – legújabb jelenségekkel foglalkozik.

2019. X. 15.

Mihalovicsné dr. Lengyel Alojzia 
(ny. egyetemi docens, Pannon Egyetem, Veszprém)

A magyar felsőoktatás története 1635-1950 között

Az előadó 1975-ben szerzett német-orosz szakos középiskolai tanári oklevelet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd 2001-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen doktorált alkalmazott nyelvtudományból. 2000-2009 között a Veszprémi Egyetem (jelenleg Pannon Egyetem) Germanisztikai Intézetének oktatója, 2003-tól egyetemi docense. Oktatott tárgyai: szakdidaktika, nemzetiségi oktatáspolitika, német kultúra, nevelés- és oktatástörténet. Utóbbi témában hosszú éveken keresztül tartott előadássorozatot a hallgatók számára „Fejezetek a magyarországi felsőoktatás történetéből” címmel. 2000 óta a nevelés- és művelődéstörténet tárgykörében mintegy ötven publikációja jelent meg. 2007 és 2009 között a PE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában is oktatott. 2009 óta nyugdíjas. Publikációs tevékenységét továbbra is folytatja; számos helytörténeti munkát recenzált országos kiadványokban, köztük a múlt évben a XXII. kerületi (Budafok-Tétény) monográfiát is. Az előadás bevezető részében szó lesz az első magyarországi egyetemalapítási kísérletekről, valamint a nagy múltú európai egyetemekről, amelyek a magyar diákok peregrinációs célpontjai voltak. A továbbiakban a felsőoktatási képzés diszciplináris irányultságát is befolyásoló gimnáziumi oktatás átalakulásait figyelembe véve – a kronológia rendezőelvét követve – figyelemmel kísérhetjük az egyetem szervezeti felépítésének változásait az 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetemtől kezdődően. Különös figyelmet szentel az előadó a felsőoktatás történetében fontos – bölcsészeti, jogi, orvosi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági – képzések bemutatásának. Részletesebben elemzi a Kiegyezés korának egyetemi reformjait, valamint a korszak egyetemalapítási sikertörténeteit. Kiemelten foglalkozik az 1920-1944 közötti oktatáspolitikai reformokkal, a trianoni békediktátum után az anyaországba áttelepült egyetemek életével, valamint a korszak kultúrpolitikai és tudományfejlesztési programjaival. Végül, az előadás zárásaként villanásszerűen utal a magyar felsőoktatás 1945 utáni változásaira.

2019. X. 22.

Dr. Csanádi-Bognár Szilvia (főiskolai adjunktus, Tomori Pál Főiskola)

Csontváry a filmvásznon

Az ember alkotótevékenysége, kreativitása, nyelve, képzelőereje, mindaz, amit kultúrának nevezünk, az érzettől a mélyszerkezetéig érdekel. Művészetelmélettel és esztétikatörténettel foglalkozom és ezeket a tárgyakat tanítom a Tomori Pál Főiskolán. Az előadásról: Csontváry Kosztka Tivadar legendás alakja a festészet történetének. A legendák egy részéről még életében ő maga gondoskodott, ám az utókor is kreatívan romantizálta a festő figuráját. Első monográfusa, Lehel Ferenc, még dekadens művészként tárgyalja, akit a különcsége és a betegsége tesz alkalmassá az alkotásra, majd a 60-as évektől a szocialista kultúrpolitika által becsben tartott és népszerűsített figura lesz. A róla szóló viták és megemlékezések középpontjában voltaképpen a zseni meghatározása áll, a XX. századi zsenié, akinek a sorsa a meg nem értettség, az elbukás. Ki lehet művész a XX. században, és mit jelent, hogy valakinek tehetsége van? Aki tanult és ismeri a rajz és festőmesterség csínját-bínját? Vagy ez semmit sem ér, ha valaki nem kapott meghívást erre? Külső igazolás kell az alkotás értékéhez, vagy éppen csak erős elszántság? Vajon az válhat művésszé, aki befelé figyel? Vagy épp ellenkezőleg, aki érzékeny kora emberének problémáira? Az előadásban azt vizsgáljuk, hogy Várkonyi Gábor, Huszárik Zoltán és Valló Péter Csontváry-filmjei hogyan vázolják a művész alakját. Milyen szerepet játszanak a film képi világának alakításában a festmények, milyen kliséket használnak, és ezek hogyan viszonyulnak a Csontváry által az írásaiban vázolt zseni jellemzőihez, és egyáltalán a zseniről alkotott elképzeléseinkhez, amelyek mára jócskán halványultak.

2019. XI. 5.

Dr. Daubner Katalin
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

A valószínűségszámítás története

Dr. Daubner Katalin a mai nevén Budapesti Corvinus Egyetemen terv-matematika szakon végzett, majd tanári diplomát is szerzett. Tanulmányai befejeztével az Egyetemen matematikát, később mikro- és makroökonómiát tanított. Kandidátusi fokozatának megszerzése után egyetemi docensként és dékánhelyettesként tevékenykedett. A Tomori Pál Főiskola alapító tagja, itt a tudományos rektorhelyettesi teendőket látta el és több tárgyat is tanított, főleg mikro- és makroökonómiát, nemzetközi gazdaságtant, környezet-gazdaságtant, világgazdaságtant. Előadásában a matematika egyik legjelentősebb ágának, a valószínűségszámítás történetével és felhasználási területeivel foglalkozik. A valószínűségszámítás viszonylag fiatal, három és fél évszázados tudomány, amely a véletlentől függő tömegjelenségek eseményeinek törvényszerűségeit kutatja. Kialakulása a szerencsejátékok esélyeinek vizsgálatához kapcsolódott, de ezen túllépve, ma már szinte minden tudományágban, köztük a fizikában, biológiában, orvostudományban, jogtudományban, közgazdaságtudományban is valószínűségszámítási módszereket alkalmaznak bizonyos problémák megoldására.

2019. XI. 12.

N. Pál József 
(sport- és eszmetörténész, ELTE BTK)

Fejezetek a magyar sport történetéből

N. Pál József az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének adjunktusa, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, 1979-1987 között az Eötvös Collegium Magyar Műhelyének tanára. Kutatási területe a XX. századi magyar irodalom- és eszmetörténet összefüggései, Ady Endre pályája, a népi irodalom és mozgalom története, valamint az irodalom és politika viszonya 1945 után. Hobbija a sporttörténet. A Nemzeti Sportban rendszeresen közöl publicisztikákat. „Magyar sport – magyar sors. Esszék a magyar sport történetéből” című, 2009-ben megjelent kötetében a magyar sport történeti és szellemtörténeti vizsgálódásait teszi közzé. Az előadás a szervezettebb formát a XIX. század második felétől (klubok alakulása, az újkori olimpiai játékok indulása stb.) öltött sportot társadalmi, mentalitástörténeti jelenségként, az önmagunkról való gondolkodás részeként értelmezi. Az egyetemes történelem reánk is vonatkozó hatását három történelmi szeletben – a XIX-XX. század fordulója, tehát a „hőskor”, a hatvanas-hetvenes évek (a vizuális média hozta változások), és a nyolcvanas-kilencvenes esztendők (az informatikai-sportgazdasági forradalom) – igyekszik bemutatni, sok érdekes, akár anekdotikus pillanattal színezve. A cél annak illusztrálása, hogy a sport, létezésünk olyan „nagy elbeszélése”, modellje, ahol mindig ugyanaz – életünk szakrális és „ördögi” szférájának küzdelme – zajlik lényegében, s aminek terepén így minden, öröm és csalódás, siker és bukás, remény és hitvesztés a legszélsőségesebb, egyben legteljesebb formákban átélhető.

2019. XI. 26.

Dr. Hegedűs Rita
(egyetemi tanár, Humboldt Egyetem / Berlin)

Külföldön – magyarul.

A hungarológia dióhéjban

Dr. Hegedűs Rita négy évtizedes gyakorlattal rendelkezik a hungarológia területén. A ma tanító magyar mint idegen nyelv tanárok nagy része az ő keze alatt szerezte meg az élő magyar nyelv tanításának elméleti és gyakorlati alapjait. Az ELTE-n eltöltött majd harminc év oktatói munkáját kiegészíti a PTE-n, a KRE-n és a Berlini Humboldt Egyetemen végzett sikeres munkássága – előadása az itt folytatott kutatásokra és az itt tartott országismereti órákra épül. Előadásának címe: Külföldön – magyarul. A hungarológia dióhéjban. Az elmúlt években a német Klassik Radio elgondolkodtató kérdést intézett hallgatóihoz: mit jelent számukra a haza? A klasszikus zene kedvelői színesebbnél színesebb válaszokat adtak, melyekben mindig felfedezhető volt az erős érzelmi töltet. Érdekes lenne összevetni a válaszokat egy hasonló magyar kutatással, megvizsgálni a hasonlóságokat és különbségeket, melyekből nincs hiány: nemcsak a más-más nemzethez tartozók, de a különböző korszakok is eltérő szempontokat emelnek ki. Mikortól beszélhetünk a mai értelemben vett hazáról, magyarságtudatról; milyen kanyargós úton jutottunk el ennek intézményesített tudomásulvételéig: a magyarságismeretig? Előadásom kiindulópontjául Gragger Róbertnek, a Berlini Magyar Intézet megalapítójának, a „Hungarológia atyjának” programját választottam: hogyan ültette át a gyakorlatba a Klebelsberg Kuno kultuszminiszter által meghirdetett célokat, hogyan sikerült az első világháborúban megtépázott ország külső elismertségét, ezáltal önbecsülését legalább a tudomány porondján helyreállítania. Mik voltak a gyökerek, mit jelent ma hungarológiát tanulni, mit tartogat(hat) a jövő?

2019. XII. 3.

Rumi Imre 
(elnök, Magyar Zarándokút Egyesület)

Magyar zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig

Rumi Imre zarándok, építész, a 2009-ben megalakult Magyar Zarándokút Egyesület alapító tagja, jelenlegi elnöke. Előadásában az El Camino-járás közben megfogalmazódott magyar zarándokút gondolatáról, kialakításáról és megvalósításáról, az egyesületi munkáról és a zarándoklatba bekapcsolódás lehetőségeiről tart képes beszámolót. 

2019. XII. 10.

Dr. Lakatos Andor 
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola; levéltárvezető, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár)

Anyakönyvek használatának lehetőségei a családkutatásban

Dr. Lakatos Andor történész, levéltáros, muzeológus 1995 óta a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője, 2010-től a Tomori Pál Főiskola Bölcsészettudományi Tanszékének oktatója. Levéltáros munkája révén, több mint huszonöt éve találkozik rendszeresen a családkutatókkal, szakmai tevékenységében hangsúlyos az egyházi levéltárak anyakönyvi és helytörténeti forrásainak feltárása és bemutatása. 2010 végén, a hazai levéltárak körében elsőként indult internetes tartalomszolgáltatás Kalocsán a dokumentumok digitális képfelvételeivel, majd 2013-ban anyakönyvi adatbázis Kalocsa és szállásai anyakönyvi bejegyzéseinek teljes szövegű átírásával. Előadásáról: Az elmúlt 500 évben nagyon sokat változott az anyakönyvezés módja és az anyakönyvek használata az európai vallási, nemzeti és állami közösségek életében. Milyen típusai voltak az anyakönyveknek? Milyen adatokat találunk bennük? Hogyan használják ezt az örökséget a XXI. században? Az előadás a történeti Magyarország területére koncentrálva keres válaszokat a felvetett kérdésekre.

2019. XII. 17.

Dr. Kissné dr. Budai Rita
(főiskolai tanár, rektor; Tomori Pál Főiskola)

Mona Lisa mosolya – Egy festmény titkai

Kissné dr. Budai Rita művészettörténész tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte művészettörténet-francia szakon, és az 1990-es évek elején egy évet tanult ösztöndíjasként a párizsi Sorbonne-on. 2000-ben megszerezte a doktori fokozatot. Több felsőoktatási intézményben oktatott művészettörténetet, 2010 óta tanít a Tomori Pál Főiskolán. Tantárgyai között az európai képzőművészetnek minden stíluskorszaka szerepel, de szűkebb szakterülete a XIX. és a XX. század festészete. Szakmai tevékenységei közé tartozik a kutatás is, valamint kortárs művészeti kiállítások rendezése és megnyitása. Leonardo da Vinci Mona Lisája a nyugati kultúra emblematikus alkotása, amely azon túl, hogy az egyik legnépszerűbb európai turisztikai célpont, beleivódott a pop-kultúra és a közösségi média világába is. Vajon mi váltotta ki ezt a páratlan népszerűséget? Valóban az érett reneszánsz legnagyszerűbb mesterének legnagyszerűbb festményéről van szó, vagy inkább a mű titokzatossága vonzza és tartja fenn az évszázadok óta rá irányuló figyelmet? Sok érdekességet megtudhatunk a művészről, az ábrázolt hölgyről és titokzatos mosolyáról, valamint a kép hányattatott sorsáról is.