Tomori Pál Főiskola

2018. II. 14.

Dr. Hegedűs Mihály
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola, a Magyar Könyvvizsgáló Kamara alelnöke)

A nyugdíjrendszer átalakításának kérdései

Dr. Hegedűs Mihály kutatási területe a rejtett gazdaság alakulása, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási rendszer átalakítási folyamatai és annak hatásai, amiről számos hazai és nemzetközi publikációt is megjelentetett. 2007-től vesz részt az egészségügy kontrollfolyamatainak elemzésében. Előadásában a nyugdíjrendszer átalakításának szükségszerűségével foglalkozik. Véleménye szerint a szolidaritási, kiegyenlítő mechanizmusok leépítése rövid távon ugyan hozhat látszólagos eredményt, de hosszú távon csakis a konzervatív családmodell erősítése, az átgondolt migráció lehet a jövő nyugdíjrendszer átalakításának egyik kulcseleme.

2018. II. 21.

Dr. Kissné dr. Budai Rita
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

Kastélylátogatások Magyarországon

Dr. Kissné dr. Budai Rita művészettörténész tanulmányait az ELTE-n végezte művészettörténet-francia szakon, és az 1990-es évek elején egy évet tanult Párizsban ösztöndíj segítségével. Az európai művészetnek minden stíluskorszakát tanítja, de van egy kedvenc időszaka: a 19. század vége, amikor nagyon sokféle stílus élt egy időben. Szakmai tevékenységei közé tartozik a kutatás is, mégis inkább az oktatást érzi magához legközelebb. Mivel férje is művészettörténész, közös utazásaik óhatatlanul művészettörténeti célpontokra irányulnak. Előadásában olyan magyarországi, kevéssé ismert kastélyokat és egyéb műemlékeket mutat be, melyek könnyen elérhetők, és művészettörténeti szempontból rendkívül jelentősek.

2018. II. 28.

Dr. Bató András
(r. alezredes, XXII. kerületi kapitányságvezető, vendégoktató, Tomori Pál Főiskola)

Az államigazgatás, a közigazgatás és a rendvédelem gazdasági aspektusai

Dr. Bató András közel 25 éve teljesít szolgálatot a Rendőrség hivatásos állományában. 19 évesen lett közterületi egyenruhás rendőr, később bűnügyi területen dolgozott végrehajtóként, majd vezetőként. A rendőrségi hierarchiát bejárva hetedik éve kapitányságvezetőként dolgozik a BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányságon. Rendvédelmi főiskolai diplomája mellett jogász végzettséget is szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetemen bűnügyi szakjogász képzésen hallgató. Kutatási területe a kriminalisztika történelme, annak hatásai a jelenre és a jövőre, valamint a rendvédelmi szervezetirányítási technikák. 2014-től a Tomori Pál Főiskola vendégoktatója.

A kriminalisztika sajátossága, hogy a modern technológiák megjelenése mellett – melyek hatással vannak a bűnügyi munka és rendvédelem fejlődésére is – a „régmúlt” technikái és eszközei ugyanolyan sikerrel használhatóak ma is, hiszen a bűncselekmények (ráadásul hasonló vagy ugyanolyan formában) minden korszakban jelen vannak. Mottója: „Múltunk tükre – jövőnk záloga”.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság alapítási éve 1881. Ekkor döntöttek egy állami rendőrség felállításáról Pest-Budán, melynek indoka az volt, hogy a kiegyezést követően gazdasági fellendülés kezdődjön Magyarországon. Ennek legfőbb gátja a közbiztonság siralmas állapota volt. A megalapított Budapesti Rendőr-főkapitányságból aztán lett egy országos szintű szervezet, mely megszilárdította a közrendet és közbiztonságot, a befektetők így megérkezhettek, melynek köszönhetően aztán kézzelfogható gazdasági fellendülés is tapasztalható volt. A korszak társadalmi felépítésére jellemző volt, hogy még személyazonosító okmányok és nyilvántartás sem volt az országban. A Magyar Rendőrségen dolgozó szakemberek voltak azok, akik a társadalmi rétegződés feltételrendszerét megalapították, és Európában úttörőként alkalmaztak különböző személyazonosítási módszereket, technikákat, melyek aztán nemcsak a bűnfelderítésben, hanem az állami irányítás egyéb eszközében is helyet kaptak, és ez kihatott a gazdaság fejlődésére is. Előadásában a történelmi kitekintésen és tanulságain túl megjeleníteni azt az érdekes kérdést is, hogy bármily hihetetlen, de szükségünk van a bűnre, a bűnözésre, mert enélkül a fejlődés lehetőségét dobjuk el magunktól.

2018. III. 7.

Zugor Zoltán
(vizuális kultúra szakember, képzőművész)

A Balaton mítoszai és képi ábrázolásuk

Zugor Zoltán képzőművész (1983 óta szerepel kiállításokon), könyvillusztrátor (több száz könyvre festett borítóképet, több ezer illusztrációt készített), portrékarikatúra rajzoló (jelenlegi fő tevékenysége), szabadbölcsész, vizuális kultúra szakember (2012-ben diplomázott alapszakon Kalocsán és 2014-ben mesterszakon Szegeden). Publikál és előadásokat tart. Kutatási területe az ornamentikák és népi motívumok, szimbólumok és jelek, valamint a mesék és mítoszok világának együttes értelmezése.

„A Balaton mítoszai és képi ábrázolásuk” című előadásában a történeteken és a képeken kívül megismerhetjük ezen mítoszok kialakulását, változataik sajátosságait, a különböző értelmezéseket. A jelentés és a jelenlét kultúrán keresztül pedig megérthetjük a mítoszok lényegét és képi megjelenítésük problematikáját.

2018. III. 14.

Sándor Kata
(közgazdasági mesekönyvíró)

Közgazdaságtanról ovisoknak és kisiskolásoknak – egy mesekönyv bemutatása

Sándor Kata édesanyaként és háromszoros boldog nagymamaként osztja azt az általánosan elfogadott álláspontot, miszerint a gyermek közösségi tudatának alapja már iskolás kora előtt kialakul abban a környezetben, ahol nevelkedik. A család feladata, hogy felkészítse a gyermeket a kor kihívásaira, hogy társadalmi, gazdasági, pénzügyi és környezettudatos szemléletben nevelje őt. Nehéz és felelősségteljes feladata ez a szülőknek, nagyszülőknek, nevelőknek, amiben segíteni kell őket. Sándor Kata közgazdasági mesekönyvíróként szeretne csatlakozni a segítők csapatához, ezért ír a fenti témákból mesekönyveket. Előadásában ezekből a mesékből mutat be néhányat, és mesél nekünk keletkezésük körülményeiről.

2018. III. 21.

Dr. Kővágó Györgyi
(főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola)

Húsvét előtt: Generációk a konyhában

Dr. Kővágó Györgyi okleveles közgazdász, diplomáját 1995-ben szerezte a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdálkodási szakán. Azóta oktat a felsőoktatásban marketinghez kapcsolódó tárgyakat. Kutatási területe a mikro- és kisvállalkozások marketingtevékenysége. A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskolájában 2016-ban szerezte meg doktori fokozatát.

A trendkutatás a marketing egyik fontos területe a piaci változások megértésében. Gyakorló háziasszonyként elég sok időt töltök a konyhában, illetve tanulmányozom a gasztroökonómiai trendeket. Előadásomban arra keresem a választ, hogy a különböző generációk esetében milyen gasztrotrendek azonosíthatók, hogyan hasznosíthatók ezek egy család életén belül.

2018. IV. 4.

Garbóci László
(helytörténész, a XXII. kerületi Mihalik Sándor Helytörténeti Kör vezetője)

Budafok a II. világháború éveiben: 1939-1945

Garbóci László Budafok megyei jogú város önálló életének utolsó esztendejében született, másfél évvel fiatalabb öccse már Budapesten. Érdeklődését a múlt iránt anyai nagymamájától kapta, hiszen az ő édesapja Budafok nagyközség bírája volt az 1910-es években. Középiskolás korában egy káprázatos tudású, nagyszerű történelemtanártól további inspirációt kapott a múlt kutatásához. Lányai középiskolába kerülésekor kezdett el igazán intenzíven foglalkozni Dél-Buda történetével. Levéltárazás, idős, nyolcvanon túli személyek személyes felkeresése, szakemberekkel történt konzultációk eredményeként jutott olyan ismeretekhez, melyeket szívesen megoszt az érdeklődőkkel, akár séták, akár előadások alkalmával. „Budafok a második világháború éveiben: 1939-1945” című előadása hosszú évek gyűjtőmunkájának eredménye. Hogy mi is történt a településen ezalatt az öt esztendő alatt, azt ilyen formában leírva még sehol nem olvastuk, nem is olvashattuk. Igen idős emberek visszaemlékezései, csak a család számára írt történetek, egyházi személyek feljegyzései, némi levéltári adatok képezik az előadás alapját.

2018. IV. 11.

Dr. Rechnitzer János
(egyetemi tanár, iskolavezető, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola)

A városkutatás új módszerei és lehetőségei

Dr. Rechnitzer János regionális kutatóként dolgozik a Széchenyi István Egyetemen, ahol a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolát vezeti. Kutatási területe a gazdaság és a társadalom térbeli folyamataira irányul. Így vizsgálta az innovációk térbeli terjedését, a területi politika alakulását itthon és Európában, s az utóbbi időben a városfejlődés érdekli. Azt elemzi, hogy a város mint rendszer alakulását, fejlődését milyen tényezők formálják. Ezeket együttesen területi/városi tőkének nevezhetjük, amiben a gazdaság, a társadalom, az intézmények, s mindezek kapcsolatai megtalálhatók. Ezeknek a rendszeralkotóknak a tartalmát, elemzési módszereit, belső és külső kapcsolatait fogja előadásában bemutatni. A száraz tudományosságot sok-sok példával, illusztrációval oldja fel, s be kívánja vezetni a hallgatókat a városkutatás izgalmas rejtelmeibe, s ezzel talán segítséget adhat a településük folyamatainak megértéséhez!

2018. IV. 18.

Dr. Ujj András
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

Főiskolánk névadója, Tomori Pál és a mohácsi vész

Dr. habil Ujj András főiskolai tanár, a hadtudomány kandidátusa, ny. ezredes a Killián György Repülő Műszaki Főiskola befejezését követően repülőtisztként szolgált különböző csapatbeosztásokban, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzését követően anyaintézményében dolgozott a hadtörténelem tantárgy oktatójaként. 1993-ban védte meg kandidátusi disszertációját, közben történelemtanári diplomát is szerzett. Az ezt követő években kutatóként foglalkozott a biztonságpolitika számos kérdésével, illetve külszolgálatot és missziós szolgálatot teljesített. Aktív pályafutását a Nemzetvédelmi Egyetem tudományos rektorhelyetteseként fejezte be. A Tomori Pál Főiskolán 2011 decembere óta dolgozik. Előadásáról: Az 1526-os mohácsi csatát hazánk egyik tragikus, a nemzet sorsát évszázadokra meghatározó eseményeként, mintegy önálló aktusként őrzi az emlékezet, Tomori Pál érsek nevét pedig szorosan összekapcsolja e vesztett ütközettel. Hiba lenne azonban, ha nem vizsgálnánk azon események sorát és kapcsolódásait, amelyek ide vezettek, és amelyek egy hajdan erős, önálló királyság marginalizálódását okozták. És az sem tanulság nélkül való, hogyan vált e tragikus eseménysor tragikus sorsú szereplőjévé a végvári lovastisztből lett főpap, akinek egyébként eseményekben gazdag életéből mindössze egyetlen napot szoktunk megemlíteni.

2018. IV. 25.

Kisari Károly
(Down Egyesület elnöke, ügyvezetője)

A változás jó. Rejtett kincsek.

Kisari Károlyt a saját életében történt változások ösztönözték arra, hogy egy civil ügyet próbáljon meg sikeressé tenni. Közgazdászként vesz részt folyamatokban az egészségügy és az oktatás területén, fogyatékossággal élők érdekeit képviselve. For-profit szektorból érkezett ide, így a megszokotthoz képest még mindig vannak újszerű ötletei. Mottója: az élet megoldja magát.”

2018. V. 2.

Dr. Zsarnóczky Martin
(egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem)

A magyarországi egészségturizmusról egy kérdőíves felmérés tükrében

Dr. Zsarnóczky Martin a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Kutatási területe az egészség- és idősturizmus kapcsolatának vizsgálata. Jelenleg egy 500 fős mintavételen alapuló idősügyi kutatást irányít Nagykanizsán, amelynek célja az idősek boldogságfaktorainak feltérképezése. Korábban hasonló témában a sikeres öregedés faktorait elemezte. Budafokhoz is van kötődése, mivel gyönyörű felesége budafoki születésű. Előadásában a korábbi kutatások érdekességeit emeli ki és olyan megvilágításban szemlélteti az érdeklődők számára, amelyekhez példa alapú magyarázatok is társulnak.

2018. V. 9.

Halász Levente
(tudományos munkatárs, Miskolci Egyetem)

Burma – Lassú, de biztos nyitás útjára lépett Földünk egyik legzártabb országa

Halász Levente terület- és településfejlesztő geográfus, földrajztanár és idegenvezető. Az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, a Miskolci Egyetem és a Kodolányi János Főiskola munkatársa, a Városkutató Tudományos Műhely alapító tagja. Főbb kutatási területei az egykori szocialista iparvárosok fejlődési útjai és válságkezelési stratégiái, a Balkán-térség társadalmi, politikai és gazdasági változásai és a magyar fiatalok emigrációjának jellemzői. A tudományos munka mellett fő időtöltése az utazás. Eddig a Föld 5 kontinensének 56 országában járt, többek között Délkelet-Ázsia talán legautentikusabb államában, Burmában. Előadásában Délkelet-Ázsia eme rejtett kincsét kívánja bemutatni minél tágabb szemszögből. Többek között mesél a kétezer aranyozott sztúpáról, a pagodáról híres Baganról, a 7 milliós nagyvárossá duzzadt, a brit koloniális építészet gyöngyszemeit felsorakoztató egykori fővárosról, Yangonról, az úszó kertekről és falvakról elhíresült Inlei-tóról, valamint az annak partján élő, nyakukat rézlemezkékkel meghosszabbító padaung asszonyokról és az intha népcsoport halászairól.